SZAKDOLGOZATÍRÁS TUDNIVALÓK

 

Az alábbiakban közölt tudnivalók olyan információkat tartalmaznak, amelyek alapvetően fontosak, ezért kérem olvassa végig és értelmezze.

Mi legyen a szakdolgozat célja? Mik azok a hipotézisek?
A szakdolgozatod célkitűzésénél körültekintőnek kell lenni, mert ha a cél nem teljesül, a szakdolgozat lehet bármilyen szép és kerek, az értéke alacsony.

A hipotézis előzetes feltevés, a kutatás középpontja, és a munka megírása során azért kutatunk, hogy bizonyítsuk, hogy a hipotézis igaz, vagy nem igaz.

Hipotéziseket előzetes kutatás alapján érdemes felállítani. Ehhez az adott témában már rutinnak kell mozogni.

Hogyan kezdjünk hozzá?
A vázlat megírását a konzulens nem véletlenül kéri! Ha a vázlatod megvan, félúton vagyunk a kész munka felé. Ha a vázlat kész, a szakdolgozatírás, már csak rutinmunka


Hogyan végezzük kutatásainkat?
A kutatás minden tudományos írás alapja. Két fajtája van: primer és szekunder.
Kérdőíveket, mélyinterjút tartalmaz a primer kutatás, illetve szakemberek telefonos/emailes megkérdezését jelenti.
A szekunder kutatás pedig a mások által összegyűjtött adatokban kutakodás: erre lesz leginkább szükség.

Semmiképp ne használjunk fel más anyagot, mert kevés a forrásértékű, megbízható munka.
Ne használjunk tankönyveket, vagy jegyzeteket, mert ha nincsenek benne források helyesen feltüntetve, akkor akaratlanul is a plágium bűnébe esést jelenti.. (Ugyanez érvényes országos szinten a szakdolgozatok 75-80%-ára is!)

A könyvtárosok nem a könyvek, hanem az emberek miatt vannak a könyvtárban, és tapasztalataim szerint, ezt ők is tudják. Ha kedvesen kérünk tőlük segítséget, mindent megtesznek, hogy segítsenek. De ne várjuk el, hogy a munkát elvégezzék helyettünk! A könyvtárban első lépésben nézzük meg az elektronikus katalógusban, hogy a szakdolgozatunk témájához kötődő kulcsszavakra milyen könyveket találunk! Ezekbe ott helyben nézzünk bele, és ha kicsit is használható, vigyük haza!

Itt sokan megállnak, ez azonban csak az első, ráadásul a legkevesebbet érő lépcső. Ezután látogassunk el az olvasóterembe, ahol a szakdolgozati témába vágó szakmai folyóiratokat kell átnézni. Attól függően, hogy mennyi értékes cikket találunk, 3-6 évfolyamot is át kell nézni. Azokat a cikkeket, amelyek jók lehetnek a szakdolgozatodhoz, másoljuk ki! Ne felejtsük el feltüntetni a forrásokat (ha nincsen az újság fejlécében vagy láblécében), mert nagyon kényelmetlen, amikor otthon jövünk rá, hogy nem tudjuk, honnan van a forrás.

Ha beszélünk idegen nyelvet, akkor érdemes felmenni a Szabó Ervin könyvtárban a negyedik emeletre, és belenézni pl. az EBSCO, illetve más adatbázisokba.

A kutatás befejező lépcsője már otthon zajlik.

Felhívjuk a figyelmet a pontos, precíz hivatkozásokra!

Szintén tipikus hiba, szinte mindenki elköveti: megír egy szakdolgozat fejezetet, és a fejezet végére odaír egy forrást.
A különböző forrásokat kell összevetni és értékelni
A legegyszerűbb, és univerzálisan, minden szakdolgozatírásnál felhasználható tipp: keressünk több definíciót ugyanarra a dologra. Nézzük meg, hogy a definíciókban mik a közös pontok, melyek a főbb különbségek, melyik szélesebb, melyik konkrétabb, melyik készült nyilvánvalóan a gyakorlat vagy elmélet szemszögéből.

Itt említeném meg, hogy az intézmények felé az esetleges benyújtást, leadást megelőzően a tőlünk kapott dokumentációkat a hallgatóknak le kell ellenőrizniük, felül kell vizsgálniuk, különös tekintettel az irodalmi hivatkozásokra, a formai követelményekre és a parafrázisra. Ne feledjük, hogy a szakdolgozat az Ön/ Te önálló szellemi munkája. Mi nem 100%-os kész munkát állítunk össze, hanem segítséget nyújtunk benne. Tovább mindig a Hallgató felelőssége, hogy a kapott munkát milyen célra és hova használja fel.

Folytanám azzal, hogy tipikus hiba a szakdolgozatírás során, hogy szó szerint kiírják a könyvből a gondolatokat. Lehet szó szerint idézni! Ennek azonban célja kell legyen, és ha nincs, akkor az jelentősen csökkenti a dolgozat értékét.

A továbbiakban engedjék meg, hogy tegező hangnemre váltsunk. Szóval, felmerül sokszor a kérdés, hogy mit tegyél, ha nem szó szerint idézel? Ez az ún. parafrázis. Nem szabad az összes "és" kötőszót kicserélned arra, hogy "illetve", vagy megcseréled a két mondatrészt! A parafrázisnak is vannak szabályai. Nagyon egyszerűek ezek a szabályok: vagy húzod-nyújtod, vagy összenyomod a mondatszerkezetet. Egy fél oldalt leírhatsz vagy egy egész oldalban, vagy egyetlen rövid bekezdésben - ez biztosítja ugyanis egyedül, hogy nem ugyanazokat a kifejezéseket, mondatszerkezetet használod. A parafrázis szabályaira tekints úgy, mint egy mankóra, ami segít neked, és ne úgy, mint egy tiltásra, ami akadályoz.

Hogyan hivatkozzunk forrásokra?

Ha egy ábrát vagy egy pontos idézetet veszel ki egy könyvből, tüntesd fel az oldalszámot is, ha csak a gondolatot használod fel, akkor általában három követelményrendszer van, amiből manapság kettőt használnak:
a lábjegyzetes módszer, vagy az ún.
szerző-évszám (hivatalosan: Harvard) módszer.
(A szögletes zárójeles, sorszámos [1] módszer azért van kihalóban, mert manuális szerkesztést igényel: ha beszúrsz valamit, kézzel kell az egészet újra átsorszámoznod. A szerző-évszám módszernél: (Kotler, 2000) formátumban hivatkozol rá a szövegben, vagy a lábjegyzetbe beírod a forrás összes adatát, amit az irodalomjegyzéskben ABC sorrendben megismételsz. A BGF használja egyedül a Harvard módszer egy torzított változatát, itt szögletes zárójelet kérnek a kerek helyett valamiért. Amit azonban az iskola kér, neked kutya kötelességet betartani!
A irodalomjegyzékben szerző szerint ABC sorrendbe kell tenni a műveket.
Tehát a szabvány az, hogy a szó szerinti idézésnél oldalszámot is fel kell tüntetni, míg tartalmi idézésnél elvileg elég a pontos forrás. Sajnos sok konzulens nem ismeri ezt a szabályt, így kérhetnek mást is. Neked pedig azt kell nyújtanod, amit kérnek.

A hivatkozás módja különbözik könyvnél, újságnál/folyóiratnál, Internetes forrásnál, nézzük meg, hogyan:
Könyveknél:
Szakdolgozat szövege (Kotter, 1999, p32) > Irodalomjegyzékben: ABC sorrendben, K betűnél: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest
VAGY
Szakdolgozat szövegébe automatikus lábjegyzet (Beszúrás menüpont - Hivatkozás - Lábjegyzet), majd feltüntetni a pontos forrást: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, p32
Folyóiratoknál:
Szörényi Ágnes (2003): Tévképzettek, Munkanélküliek friss diplomával, In Figyelő, 2003. október 23., p57 (vagy ahogy a folyóirat címlapján szerepel a dátum megjelölés, pl. Munkaügyi Szemlénél: XV. évfolyam, 2. szám, p121)
Internetről letöltött cikk:
szerző (évszám): a cikk címe, pontos link, Letöltés időpontja: dátum
A hivatkozásoknál lévő p23 helyett alkalmazható a p. 23, 23p, 23. oldal is. (A p=pagina, latin, de erre tuti rájöttetek már.)
A szakdolgozatnál is látszik, hogy vannak erős iskolák és kevésbé jók: az erős iskolákban (hadd ne nevesítsünk) gondosan és komolyan be kell tartanod a formai követelményeket.
Ne felejtsd: "szakmai közönségnek" írsz, a formai követelmények betartásával a tiszteleted mutatod feléjük.


Milyen legyen a felépítés, szerkezet?
A legtöbb iskolában elfogadják, ha a dolgozat fele "elmélet", vagyis egy szakirodalmi áttekintés, a másik fele pedig a gyakorlati rész, amit viszont általában egy konkrét esetre, cégre, piacra kell szabni.
Nézd meg az első pontban a címeket, mindig kell, hogy legyen benne valami konkrétum: Magyarországon, magyar vállalatok, magyarországi tendenciák - vagy, még jobb, szabd ezt egy általad választott cégre.

Általános igazság, hogy a munka folyamán a szakdolgozat bevezetése vesse fel a problémát, nevezze meg a hipotézist, az elemzési módszereket, indokolja a témaválasztást és mondja el, mi várható a szakdolgozatban, milyen főbb funkcionális egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságát indokolja. Néha a hipotéziseket külön fejezetben kérik kiemelni. Jól nézhet ki, ha egy témába vágó idézettel kezded a dolgozatod, de ez nem kötelező.
Az összefoglalás rész a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző munka eredményét taglalja (hacsak ez nincs külön fejezetben).
Az összefoglalással sokan szenvednek, de ez a legkönnyebb. Egyszerűen fogd az egyes fejezeteidet, és foglald össze mindegyiket 1-1 bekezdésben. Az összegzésben már nem lehet új dolog: ez kizárólag ismétlés.

Hogyan kivitelezhető a minőségi bírálat és védés?
Elsőként a szaknyelv használatát említeném. Kaptam számos olyan e-mailt, hogy "nem értem, miért dobták vissza, annyit dolgoztam vele".
Ha a kész munkát visszadobják, annak mindig van oka. Ezek általában gyakorisági sorrendben a következők:
Önálló elemzés hiánya (vagy nem hangsúlyozza az illető eléggé, hogy ez és ez az én véleményem, és ilyen és ilyen saját kutatásom alapján gondolom így), tartalmi koncepciótlanság, célkitűzés nélkül írt vagy nem logikusan felépített dolgozat, a szaknyelv hiánya. A szaknyelv hiányáról ordít, hogy közöd nincs a szakterülethez. Számtalan ilyet olvastam és ilyenkor szó szerint sírni támad kedvem. Szerinted ehhez mit szól akkor a tanár, akinek az értékes idejét rabolod valamivel, ami az ő szemében egy fércmunka?
Hogy lásd, pontosan miről van szó, itt egy példa:
amikor azt szeretnéd írni, hogy "sok pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki elindítson egy ilyen tevékenységet", akkor azt kell írnod, hogy "a belépési korlátok magasak a tevékenység tőkeigényes volta miatt". Érted?
Figyelj oda az írásakor arra, hogy követhető struktúrája legyen, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás (általános szabály: az 1.1.1.1 már nem létezik), segítsd az olvasót minden fejezet elején esetleg azzal, hogy miért tetted bele ezt a fejezetet a szakdolgozatba.
Ez a későbbi kritikát is megelőzi ("nem értem, hogy jön ez ide?", "mi a célja a 3. fejezetnek?", "miért pont oda tetted a 4. fejezetet?")
Profi legyen a szerkesztése! Mit jelent ez?
A táblázatoknál használd az automatikus formázás funkciót, de ne színezd ízléstelenül őket! Áttekinthető legyen: sorkizárt, bekezdés eleje beljebb, a felsorolásjelek jól látszódjanak, használj spéci jeleket ezek a pirinyó "-" jelek helyett.
Használhatsz a szövegben kiemelést, a kulcsszavakat vastaggal jelölheted, de semmiképp se egész sorokat, máskülönben a szakdolgozatírás komolysága elvész.
A címeket ne te formázd, hanem használd a címsor1, címsor2, címsor3 formátumokat a WORD-ben.
Ha színezel, ne legyen rikító! A tompa kék, egészen halvány és nem rikító sárga, barna, esetleg a tompa, sötétebb bordó domináljon: a pasztellszínek, vagyis az intelligens színek.
Ne legyen tankönyv-ízű! A szakdolgozatot ún. értekező prózában kell megírni, ez azt is jelenti, hogy kicsit elengedheted magad, amennyiben ezt szakmai szinten teszed meg. Lehet benne egész finom humor, irónia - ezzel mintegy jelezve az érzelmi kötődésed a témához.
Képzeld el a következőt: igazán otthon vagy mondjuk a programozásban és az a feladatod, hogy a számítógép bekapcsolásáról és a WORD elindításáról írt amatőr dolgozatokat kell olvasnod napi 8-9 órában.

A tartalomjegyzéket ne kézzel csináld! Számtalan ilyet láttam és elkeserítő, hogy ennyire nem ért valaki a WORD alapfunkcióihoz. Ha használod a címsor1, címsor2, címsor3 betűtípusokat, már megy magától a tartalomjegyzék. (Beszúrás - Hivatkozás - tartalomjegyzék menüpont)
Szeretnéd ezt olvasni az értékelésben? "gazdagon illusztrált, igényes szakdolgozat". Nem először kapom így vissza a bírálatot.
A szakdolgozatban, diploma munkákban az ábrák használata nem kötelező, de felettébb hasznos. Olyan, mint a pesti taxisnak adott borravaló: jövőbeni kapcsolatot alapoz meg, és esőben majd nem kell 45 percet várnod kocsira.

Tehetsz bele folyamatábrát, az is jól néz ki: ahelyett, hogy felsorolnád mondjuk a célpiaci marketing három lépését, tegyél bele három szövegdobozt (árnyékkal ellátva, színezve, vagy 3D-ben!) és egy-egy nyilat tégy közéjük, kész az ábrád. (A nyíl is lehet a szimpla vonalka helyett satírozott alakzat, a példának okáért.)
Az ábrák legyenek számozva, alatta cím és hajszálpontos forrás.
Mi van akkor, ha egy könyv egész fejezetéből készítesz ábrát? Vezetéselméletből csináltam egyszer ilyet, a vezetői szerepekből készítettem egy ábrát, ami kb. 30 oldal az Angyal könyvben, ilyenkor a jelölés: p23-56.
Mellőzd az alacsony felbontású grafikákat, rossz hatást keltenek! Olyan, mintha az önéletrajzodba beletennél néhány helyesírási hibát. Ha csak ilyened van, inkább ne tedd bele, vagy szerkeszd újra kézzel az ábrát!
Melyik ábrát kell a mellékletbe tenni és melyiket a szövegbe? Általános szabály: ami nehezítené a szöveg megértését, és a szakdolgozat gondolatmenetének követését, mert elvinne egy más irányba, vagy ami egész oldalas lenne, az mellékletbe való. Ami feltétlenül szükséges a dolgozat gondolatmenetének követéséhez, illetve amit szövegesen elemzel, azt pedig nem szabad mellékletbe tenni.

Nyilvánvaló az is, hogy mi nem vállalhatunk arra garanciát, hogy az intézmény 100%-ban elfogadja a munkát. Mi nem teszünk felelőtlen ígéretet. Van olyan aki ezt teszi, de gondolj bele: ugyan hogyan tudná azt bárki garantálni neked, hogy az intézmény, az egyetem, mindent rendben talál?! Aki ilyet ígér, ezzel hiteget, átveri, becsapja a Megrendelőt. Kérlek, ne dőlj be ilyen ál-marketing fogásoknak! Mi veled állapodunk meg, feléd nyújtunk szolgáltatást, nem az intézmény felé, ha neked tetszik a munka, megfelelőnek találod, annak örülünk, ez az esetek közel 100%-ban így is van, mivel minőségi munkát adunk ki a kezünkből. De a Te feladatod, hogy az iskoláddal, a konzulenseddel rendszeresen találkozzál, hogy ellenőrizd, korrigáld véglegesre beadást megelőzően a szakdolgozatodat, hogy az minden egyéni, sok esetben csak általad ismert kritériumnak eleget tegyen. Ne feledd: ez a Te saját munkád, amelyet még meg kell védened a záróvizsgabizottság előtt, számot kell adnod a dolgozatod tartalmából és ez csak akkor sikerülhet, ha szerepet vállalsz a munkában.

Az elejétől végső átvételig (ez gyakran 3-4 hónap is) segítünk neked, legjobb szakmai tudásunk szerint, viszont az átvételkor kérjük, hogy nézd át a dokumentációkat, bármi észrevétel van a folyamat közben korrigáljuk a munka átadás-átvételéig.

Melyek a leggyakoribb okok, amiért elégtelenre értékelnek egy szakdolgozatot?

1. Önálló munka hiánya - összeollózott szakdolgozat, leíró jellegű, semmi személyes vélemény, amit megalapozott kutatásokra építenél, így a szakdolgozatírás kudarba fullad. Fontos, hogy ha segítséget kérsz tőlünk a szakdolgozatírásban, a beadott szakdolgozat legyen egyedi és a Te műved! A Te kötelességed, hogy elvégezd a komplett munkát és ennek tudatában tiszta szívvel lenyilatkozd, hogy a szakdolgozatod a saját munkád, természatesen ehhez tanár segítséget, tanácsadást bárkitől igénybe vehetsz, mint ahogy az egyetemi éveid során is eljárhattál magántanárhoz, ha segítségedre volt szükséged.

2. Koncepciótlan, strukturálatlan- nincs célkitűzés, nincsenek felállított hipotézisek, csak írsz bele a nagyvilágba, a szakdolgozatírás értelmetlenné válik.

3. Stílus, szaknyelvezet - nem a haveroddal beszélgetsz, hanem egy szakmai "közönségnek" adsz elő, tiszteld meg őket azzal, ha már értékes idejük egy részét rád fordítják, hogy megfelelő a "modorod".

4. Plágium - valakiről vagy valamiről írtad, vagy valahonnan kimásoltad és peched volt, mert a bíráló ismerte a forrást, vagy a másik szakdolgozatot.

5. Alacsony színvonalú szakmai minőség - tárgyi tévedések a szakdolgozatban, a szakmai ismeretek nem érik el a végzős hallgatókkal szemben támasztott követelményeket.

Kérdőíves felmérés

Önálló munka végzéséhez a lehető legjobb választás egy szakdolgozathoz, vagy érettségi projektmunkához. A kérdőíves felmérésekből származnak a legérdekesebb, egyedi dolgozatok. 
A kérdőíves felmérést bármiről, bármivel kapcsolatban, bárkikkel végezhetsz. A lényeg, hogy homogén csoportot válassz a mintavételhez, ettől lesz reprezentatív a felmérésed a szakdolgozatírás folyamán.
Homogén közeg lehet:

  • egy bizonyos cég dolgozói
  • egy bizonyos iskola hallgatói
  • egy bizonyos termék vásárlói
  • egy bizonyos szolgáltatás fogyasztói, és így tovább.

Az a jó, ha minimum száz fő kitölti a szakdolgozatírás során kérdőívet. Ahhoz, hogy százan legyenek, ennél jóval több kérdőívet kell szétküldened! Akár a többszörösét is, attól függ, kikkel készítesz felmérést és milyen témában. Számítani kell arra is, hogy sajnos lesznek, akik szándékosan értékelhetetlen adatokkal írják tele a kérdőívet. Ezeket ki tudod szűrni, amikor összesíted az eredményeket. 
Nagyon fontos - és sokan itt rontanak -, hogy miután összeállítottad a szakdolgozat kérdéssort, próbáld ki kis mintán. Add oda pár embernek az ismerőseid közül papíron a kérdőívet, töltsék ki. Azonnal felszínre kerülnek a hibák, kiderül, melyik kérdést kell másképp feltenni, és milyen válaszlehetőségekkel érdemes dolgozni. És hidd el, lesznek hibák! Gyakorlott szakdolgozat kérdőívszerkesztők is kipróbálják a kérdéssort, mielőtt élesben körbeküldik. Ha ezt elmulasztod, akkor lesznek olyan részei a felmérésednek, amelyeknek az eredményével nem tudsz mit kezdeni, mert hiányos válaszok születnek. 
Ma már on-line kérdőívet is készíthetsz az interneten, és annak a linkjét körbeküldheted az ismerőseidnek, vagy akár internetes fórumokra is kirakhatod. Az így készült kérdőívnek nagy előnye, hogy azonnal látod százalékos arányban az eredményeket, amint az első ember kitöltötte, ezen kívül nem kell bajlódnod az adatbevitellel, összesítéssel, mert azt a rendszer automatikusan készíti, amint elkezdik kitölteni az emberek.
Az eredményeket letöltheted a gépedre Excellben vagy SPSS dokumentumban is akár, és az adatok tükrében további mélyebb összefüggéseket kereshetsz. Az on-line kérdőíveknél is fontos, hogy előbb papíron készítsd el a kérdőívet, add oda pár embernek, és csak azután vidd fel a gépre a véglegesített kérdéseket. Menet közben nem változtathatsz a kérdéssoron, mert akkor fals eredményeket kapsz az értékelésnél.
A kérdőív összesen maximum 12-15 kérdésből álljon, ne legyen túl hosszú, mert az emberek nem szeretnek ezzel bíbelődni. Főként zárt kérdésekkel dolgozz, azaz előre megadott válaszlehetőségek közül választhassanak, és ne kelljen választ irkálni, mert azt senki sem szereti, a feldolgozása pedig igen nehézkes lenne. 
A kérdőív bevezető kérdései a következők lehetnek: 

  • neme
  • életkora (pl. 21-30 között, 31-40 között stb.)
  • iskolai végzettsége (alapfokú, középfokú, felsőfokú)
  • családi állapota (házas, egyedülálló)
  • anyagi körülményei stb.

Amikor anyagi körülményekre kérdezünk rá (Ön szerint milyen anyagi körülmények között él?), nem a fizetését kérdezzük meg. Hetes skálán adja meg, ő hová sorolja magát. Az egyes azt jelenti, hogy nagyon rossz anyagi körülmények között él, a hetes pedig azt, hogy nagyon jó anyagi körülmények között. A legtöbben a 3-4-5. rubrikát fogják megjelölni.  

Szakdolgozat fajták

Elemzõ-értékelõ
Elemzéskor egy már megírt munka egyes állításainak magyarázatára és értelmezésére, a szerzõ gondolatainak interpretálására kerül sor. Színvonalat az ad, ha a hallgató nagyobb összefüggések részeként tárgyalja az adott problémákat és meg tudja jelölni a továbbra is nyitva maradt kérdéseket. Ha értékelésre is vállalkozik, újabb szempontokat kell figyelembe venni, mivel az értékelés nem csak egy állítás igaz vagy hamis voltának eldöntését, hanem minõsítését is jelenti. Bonyolult kérdések nem fekete-fehér alapon vetõdnek fel. A pozitív értékelés csak fenntartásokkal, a bírálat csak erények felmutatásával teljes.

Tényfelmérésen alapuló A tényfelmérés a társadalomtudományok nélkülözhetetlen formája. A közgazdaságtudományi szakirodalomban két fõ fajtája lehet:
a) Gazdaságtörténeti és gazdaságpolitikai téma kutatása esetén dokumentumok és egyéb források közlése, idézetekkel dúsított feldolgozás formájában.
b) Saját felmérés eredményeinek közzététele a módszerek, a vizsgálat szempontjainak részletes ismertetésével.

Kiegészítés, tisztázás, bizonyítás helye
A leggyakoribb és a legszélesebb skálán mozgó tanulmány-forma, amely gondolatmenetével hozzátesz valamit a korábbi ismeretekhez, pl. új szempontok, összefüggések felvetése, régi ismeretek új megvilágításba helyezése, egy vitatott kérdés meggyõzõ lezárása, korábbi mû néhány ponton történõ továbbfejlesztése révén. A vitairat és az ellenvélemény is hordozhat új észrevételeket.

Rendszerező
A rendszerezõ munka jellemzője, hogy összegyûjti a különbözõ helyeken meglévõ, egy bizonyos témakörre vonatkozó ismereteket, azokat kiegészíti a szerzõ saját kutatásainak eredményeivel, illetve mindezt meghatározott szempontok szerint újrarendezi-rendszerezi. Nem szabad megelégedni a szakdolgozat téma exponálásával és kidolgozásával: jelezni kell azokat a dimenziókat, amelyekben a kérdés felvetõdik. Utalni kell azokra a problémákra, amelyeknek részét képezi a feldolgozás. Leíró szakdolgozat téma esetén a történeti háttér, elméleti vizsgálódásnál a fogalmi kiindulópontok felvázolása szükséges. Célszerû a befejezésben még egyszer tézisszerûen felsorolni a leglényegesebb megállapításokat.

Formai követelmények

A szakdolgozat a következő fejezetekre, elemekre tagolódhat:

*     Címlap
*     Tartalomjegyzék
*     Rövid összefoglalás (Abstract – újabban divatos)
*     Köszönetnyilvánítások
*     Problémafelvetés  (Bevezető)

A szakdolgozat témájának előzetes bemutatása, a fejezetek tartalmának áttekintő
ismertetése, lehetőleg a téma kifejtése során alkalmazott gondolatmenet érzékeltetésével.
A téma kifejtése (törzsrész)- a kutatás eredményeinek részletes, lényegretörő bemutatása, a szakszeminárium-vezető által elfogadott vázlat alapján.
-A munka elméleti háttere
-A vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak ismertetése
-A vizsgálat eredményei
-Összegzés, következtetések, javaslatok

*     Idegennyelvű összefoglaló (Néha szükséges)
*     Felhasznált irodalom
*     Mellékletek
Ide kerülnek a függelékek, a névmutató, a tárgymutató, a rövidítések jegyzéke, a fogalomtár és a szakirodalomra való utalás.  Ezek közül csak a szakirodalom-jegyzék kötelező, illetve a rövidítések jegyzéke, ha a szövegben nem került volna sor megfelelő magyarázatukra.
A kiegészítő szövegrészekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem célszerű, ha a függelékek vagy mellékletek túlsúlyba kerülnek a dolgozatban. Kedvező, ha a szakdolgozat szemléltetőanyag (grafikonok, táblázatok, fényképek) a törzsrészben helyezkedik el. Nehezebb az áttekintés, illetve a hasznosság értékelése, ha ez a szakdolgozat végén elkülönítve szerepel.
A  szakdolgozat felépítése során célszerűen betartandó arányok:

Előszó: 1 - 2 oldal
Köszönetnyilvánítás:  max. 1 oldal
Bevezetés:  10-15 %
Tárgyalás:  75-80 %
Befejezés:  10 %

Források:

(1) Internetes forrás: www.szakdolgozatkeszites.hu

(2) Internetes forrás: Dr. Mihány Péter: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Veszprém. 2002.

Fontos (!) : Általános Szolgáltatási Feltételek (ÁSZF)

A honlapon szereplő információk változtatásának jogát a www.szakdolgozatiras.net honlap tulajdonosa fenntartja!